A blog a Balaton környékén található várromokat, templomromokat és egyéb érdekességeket mutatja be képekkel illusztrálva. A csodás balatoni táj és az olykor meseszerű, vagy épp eldugott vár- és templomromok tarkítják az igazán izgalmas barangolásokat a környéken. A blogon Kapui Ferenc leírásai és Márián Gábor fényképei láthatók.
Elég rég jelentkeztünk új bejegyzéssel a Balatoniromok blogon, de az év utolsó napja jó alkalom lehet arra, hogy kis részben pótoljuk 2015-ös restanciánkat.
Arra gondoltunk, hogy a szokásos romleírások helyett most egy 12 darabos fotógyűjteménnyel köszöntjük az új esztendőt, amelyeken keresztül bemutatjuk, hogy miért is kedves nekünk annyira ez a környék, és kedvet csináljunk a 2016-ban útra kelőknek, hogy meglátogassák ezt a gyönyörű vidéket, és átélhessenek megannyi kedves élményt, amit mi túráink közben megélhettünk. Nem is szeretnénk szaporítani ez alkalommal a szót, egy bátortalan mondat keretében megfogadjuk, hogy jövőre kicsit aktívabban jövünk elő új posztokkal, aztán beszéljenek helyettünk a Balaton tágabb környékén készült képeink. Ezzel kíván Mindenkinek boldog új évet a Balatoniromok blog.
Először 2009-ben fedeztük fel a bloggal Tátika várát, mivel kicsit korábban meglátogattuk Rezit, kézenfekvőnek tűnt a szomszéd erősség megtekintése is. Természetesen nem bántuk meg a túrát. Már akkor hallani lehetett arról, hogy a vár 2001-ben indult felújítási- és feltárási munkálatai elakadtak. 2014-ben újra meglátogattuk Tátikát, sajnos sok előrelépést nem tapasztaltunk a 2009-es állapotokhoz képest.
Tátika vára Zalaszántón
Történelmi emlékeink állagmegóvása, feltárása szerintünk fontos kérdés, hiszen a Balaton szűkebb környezetében is több eltűnt kolostort, templomot vagy ledőlt tornyot lehetne említeni, amelyet még a 100 évvel előttünk erre járók leírtak, illetve láthattak. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az elhagyott, omladozó történelmi helyek teljesen más varázzsal bírnak, mint azok, amelyeket szinte újra felépített a jelen kor embere, belépődíjért, panoptikumért, várjátékokért és kürtőskalácsért cserébe. Talán nem is baj, hogy az említett rom "archetípusok" mindkettőjével találkozhat a látogató.
Tátika várrom, a falak felső szakaszain megfigyelhető gerendafészkekkel
Tátika várának, vagy inkább várainak története
De vágjunk is bele a rom bemutatásába! Ha Tátika váráról beszélünk, rögtön 3 várrom is eszünkbe juthat. Itt most elsősorban a leglátványosabb romról, a 413 m magasan álló felső várról lesz szó. De innen észak-nyugatra, egy jó 90 m-rel alacsonyabb dombon találhatók a korábbi építésű alsó vár szerény maradványai. A fellegvártól 600 m-rel észak-keletre pedig a nem is oly rég 2009-ben felfedezett asszonyvár csekély romjai láthatóak a 373 m magas Farkas-hegyen. Sőt a közeli Hamvaserdőben vaskori erődítés is állt egykoron, erről tanúskodnak az itt látható halomsírok. Sajnos látogatásunkkor ezekről a látnivalókról még nem volt fogalmunk, így fotódokumentáció csupán a felső várról készült, de reményeink szerint a közeli jövőben fel fogjuk majd kutatni az annál kevésbé látványos, de épp oly izgalmas többi emléket is.
Tátika várának palotaépülete alatti pincék közül a keleti
A vár nevét a Thadeuca (Tátika) honfoglalás kori nemzetségről kapta. Ők építették az alsó várat, feltehetően még a tatárjárás előtt. Akkoriban ritkaságszámba ment a magán kővárak építése Magyarországon, csak a legjelentősebb családok tudták az effajta építkezést és a vár fenntartását megengedni maguknak. A nemzetség hatalmaskodásai miatt a elveszítette a várat, annak tulajdona a Kaplony nemzetség beli Zlaudus későbbi veszprémi püspök kezébe került.
IV. Ince pápa 1246-ban, IV. Béla királyunk pedig 1248-ban ösztönzött kővár építésre Magyarországon, okulva a tatárjárás tanulságaiból. Zlaudus királyi engedélyt kapott magánvár építésére, amely Calanda zalavári bencés szerzetes tervei alapján zajlott. A közeli Szigliget várának építését is bencés szerzetesek kezdték. 1257-ben a vár elkészült. Míg az alsó várból a sümegi utat lehetett ellenőrizni, a felső már uralta a Zágráb felé menő utat is. 1342-ben értesülünk utoljára az alsó vár létezéséről, feltehetően az alsó erősség a felső megépülte után jelentőségét vesztette. A stratégiai, katonai ellenőrzés mellett a későbbiekben a mai Tátikahidegkútnál vámszedés is történt (1474-ig bizonyosan).
A vár a veszprémi püspökséghez tartozott, de mivel a veszprémi püspök a híres kiskirályt is adó Kőszegi család egyik tagja, Kőszegi Péter lett, így az ő családjuk befolyása alá került Tátika. 1289-1319 során belharcok alkalmával épülhetett fel a közeli asszonyvár ellenvárként, segítve az ostromokat. Nagy Lajos király a Lackfiaknak adományozza (övék ekkor a szomszédos Rezi is), de Zsigmond alatt hűtlenség miatt elvesztik. Az 1400-as évek elején a Gersei Pető család befolyása érvényesül Tátika fölött, hol zálogként, hol tulajdonként, ahogy Rezi is. Innentől a vár pusztulásáig az ő fennhatóságuk érvényesül Tátika felett, igaz a korábbi tulajdonosok és a veszprémi püspökség folyamatosan pereskedett Tátikáért.
Tátika 1499-ig a Gersei Pető nemzetség központja, innen irányították jelentős birtokaikat. 1532-től a környék egyházai, pálos kolostorai és nemesei a török portyák elől a várba menekítették kincseiket, amelyeket 1538-ban a várral együtt 600 lovassal Kecsethy Márton veszprémi püspök foglalt el. Ezután visszaszerezték a Gerseiek és megerősítették. 1550-től gyakoriak voltak a török portyák, nádori és királyi nyomásra a vár őrségét növelték, de a Gerseieknek már sem anyagi erőforrásaik, sem akaratuk nem volt a vár védelmének növelésére, feltehetően a birtokaikon történt portyák miatt elszegényedtek. 1571-ben Giulio Turco Rezihez hasonlóan Tátikát is felméri, lerajzolja. Többek között ez alapján erről a várunkról is készített a Kő-kövön blog egy remek rekonstrukciós videót, ami alapján el tudjuk képzelni a vár 1500-as évekbeli kinézetét.
Zalaszántó, Tátika várrom leírása
Dél-keleten egy kapubástya állt, ez sajnos már teljesen leomlott. Észak-nyugaton egy 9×11 négyzetméter alapterületű, 2 m falvastagságú öregtorony, nyugaton és délen fal, északon pedig egy palotaszárny kiszolgáló épületekkel, pincékkel, a keleti pince dongaboltozatát rekonstruálták, megerősítették. Utóbbi két oldalon sziklafal óvta az erősséget, a kapu felől pedig száraz árok nehezítette az illetéktelenek várba jutását. A vár alapterülete kb. 2 ha. Az öregtorony és a palota maradványai a leglátványosabbak napjainkban. Feltételezhetően a kaputól az északi fal mentén húzódhatott egy külső fal is a vár körül, ennek ma nem lehet felfedezni a nyomait. A palotaépülettel szemben is feltártak egy helyiséget.
Balra látható Tátika várának egykori konyhája
Tátika várának pusztulása
A vár pusztulása 1572-ben egy nagyobb török portyával vette kezdetét. A vár és a birtok is komoly károkat szenvedett. 1589. március 6-án a török seregek el is foglalták Tátikát, kifosztották, felgyújtották. Egy 1592-es oklevél már romként említi a várat. 1713-ban Mercy császári tábornok felgyújtatta a várat hadgyakorlatra hivatkozva. 1741-ben a Festetics család birtoka lett a rom.
Tátika fellegvára nyugat felől fotózva
Tátika várrom ásatások, feltárás, rekonstrukció
A feltárási munkák 2001-ben kezdődtek Tátika váránál. Ennek során megtisztították a pincehelyiségeket a beomlott törmeléktől. A palota feltehetően vakolt volt, ma is észelhetők egybefüggő vakolatdarabok. A palotaszárnytól nyugatra, a fal északi oldalához egy helyiséget feltehetően később építettek hozzá a várhoz a 15-16. században oldalazó bástyaként. A palotaépülettel szemben előkerült a vár konyhája, amelyben 3 kemence is helyet kapott. Előkerült egy reneszánsz ajtó- és négy ablakkeret is, az ablakok feltehetően a vár palota előtti udvarára nyíltak. Emellett elsősorban középkori kerámiatöredékek és kevesebb fémlelet került elő a régészeti munkálatok során. Legutóbbi feltárással kapcsolatos dokumentációk 2010-ből valók, ismereteink szerint a munkálatok (legalábbis a komolyabb rekonstrukció) állnak.
A keleti pince, halomba rakva a faragott ablakkeretek
Ezek a reneszánsz ablakok nyílhattak kicsit feljebbről a várudvarra
Tátika vár legendája, egy beteljesületlen szerelem története
Tátika történetéhez tartozik egy legenda egy szerelmespárról, Rezy Sándorról a szomszédos vár uráról és Magdáról, akit mostohaanyja meg akart ölni. Szerencsére Sándor ezt meg tudta akadályozni, de a szerelem mégsem teljesülhetett be, Sándor előbb Rómába ment bűnbocsánatért, majd katonaként elesett a török elleni harcokban. Magda pedig a veszprémvölgyi apácák közé lépett, és ott is halt meg. A történetet Kisfaludy Sándor költő szedte versbe Tátikacímen. Az OSZK online archívum jóvoltából a Tátika szóra kattintva olvasható a beteljesületlen szerelem története.
Havasi cincér (Rosalia alpina) a vár közelében
Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)
Vörösfoltos bodobács (Lygaeus equestris)
Épp egy méhféle próbál beporozni egy kígyósziszt (Echium)
A Fekete-tó mocsaras, békalencsés tükre Tátika vára alatt
És hogy miért érdemes meghódítani Tátika várát? Egyrészt a középkori várak szerelmeseinek nagy élmény. Csodás a panoráma, Szántói-medence, Sümegi vár, jó szeműeknek Rezi és a sztúpa látványa is biztosított szép időben. Emellett szép az erdő, az egyik Tátika vár túra alkalmával a kék jelzésen elsétáltunk a vár alatti a Fekete-tóig, és láttunk egy gyönyörű havasi cincért is. A halomsírokat pedig egyszer pótolni fogjuk!
Fotók Tátika váráról 2009 (Márián Gábor)
Tátika falmaradványai, a nyugati pince feletti falszakasz
Balara kivehető az egész palotaszárny
Falcsonk a palotaszárny nyugati részén
Lejárat az északi falon
Tátika vára nyugat felől
Falmaradványok, a palota nyugati vége
Törmelékcsúszda a rekonstrukciós munkálatokhoz
Állagmegóvás folyamatban
Fotók Tátika váráról 2014 (Márián Gábor)
Gerendagyámok egy épületrész falmaradványain
Az impozáns palotaszárny nyugati oldala
Tátika vára délnyugatról
Az északi, külső bástya, az első építési periódushoz képest későbbi hozzáépítés
Sümeg vára tátika falai közül
A zalaszántói Béke Sztúpa a romtól
A falakat ökörfarkkórók ostromolják
A rekonstruált pince lőrésszerű ablaka
Lejárat az északi bástyához
Lépcsősor az északi bástyához
Ikertornyok, ökörfarkkóró a falcsonk előtt
Az északi fal síkja és a kiugró északi bástya
Kilátás Tátika-hegyéről
Tátika vár megközelítése túraútvonallal, Google térképpel
Tátika várának romjai a Balatontól északra, Zala megyében, Zalaszántótól északra Tátika-hegyen találhatóak. A falu szélétől kb. 2 km-t kell megtenni műúton a térképen "P" betűvel jelzett kis parkolóig, Tátikahidegkút kis tanyájáig, a vár megközelítése autóval idáig lehetséges. Innen jól járható földúton vezet a Tátika vár túraútvonala, előbb a kék, majd a kék rom turistajelzést követve jutunk fel a romokig kb. 1,5 km-es, részben emelkedő út után. A várrom szabadon, belépődíj nélkül látogatható.
Vándor László feltáró régész feltárási dokumentációi
Vándor László leírása a Castrum Bene Hírlevél kiadványban
Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minketFacebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.
Első találkozásom a rezi várrommal még gimnazista koromra datálódik. Egy tapolcai osztálytársamék szíves vendéglátását élveztem, a 90-es évek végét írtuk és a nyaralást a környék látnivalóinak megtekintésével próbálták még izgalmasabbá tenni számomra. Ez sikerült is, egy eső utáni kora estén látogattuk meg Rezit, a felhők közül kibukkanó nap a vörös megannyi árnyalatára festette az eget és a világos kövekből megépült várfokot. Remek élmény maradt bennem, a pillanat igazi varázsa, amely miatt többször is érdemes meglátogatni egy-egy kedves helyet, hiszen egy évszak, napszak vagy épp az időjárási körülmények nagyban meg tudják változtatni az adott látnivaló által nyújtott élményt.
Rezi vár
Akkoriban Rezi vára még az alapos állagmegőrzés előtt állt, én pedig csak analóg fényképezőgéppel rendelkeztem. Így az akkori dokumentációt nem tudom közzé tenni, sajnos az offline archiválás bugyraiban lappanganak valahol az ominózus képek, amennyiben felütik fejüket, a maihoz képesti meglehetősen vad állapotok is felkerülnek a blogra. De kárpótlásul azért 2 meglehetősen markánsan különböző állapotról is láthatunk fényképeket a bejegyzésben, hiszen Gáborral 2009-ben és 2012-ben is meglátogattuk Rezi bérceit.
A Rezi vár története
Rezi környéke már a kőkorszakban is lakott volt, illetve későbbi korokból is fellelhetők emlékek, a település első említése 1236-ból való. Ekkoriban királyi szolgák lakták. Maga a vár későbbi, 1291 és 1333 között építtette a Pécz nemzetség. Eleinte az északi rész lakótornya állt csak a várból a Zalaszántói-medence fölé magasodva. Az építtető nemzetség kihalása után a királyra száll a birtok, majd adományozás révén a Lackfiak kezére kerül Keszthely környékével együtt. Ők hűtlenség miatt elvesztik, Zsigmond király Eberhard zágrábi püspöknek adományozza, kinek halála után ismét királyi várrá válik. Zálogba kapják a Medveiek, akik hatalmaskodás miatt elvesztik, majd a Gersei Pethő család kapja meg, akik a vár történetének érdemi részében szinte töretlenül birtokolják a területet.
Mátyás halála után a Magyarországra betörő Miksa rövid időre elfoglalja, de a Fekete Sereg Kinizsi Pállal visszaveszi még feloszlása előtt. Az első, sikertelen török ostromot 1554-ben éli át a vár. Utána a Gerseiek megerősítik, belső falakkal tagolják, illetve a külső falakat jelentősen magasítják, valamint ellátják a védekezésben segítséget nyújtó gyilokjáróval. Északon egy meredek sziklaszirtre épült a vár, keleten és nyugaton is jelentős mélység veszi körül, délen egy száraz árok a kapuzatot védő két bástyaszerű épület jelent oltalmat. 1572-ben Giulio Turco itáliai hadmérnök ezt a várat is dokumentálja rajzaival, akár megannyi más magyar várat. Így lehet fogalmunk egykori kinézetéről. A Kőkövön blogon találtam egy remek videót, amelynek segítségével könnyebben el tudjuk képzelni a középkori állapotokat.
1589-ben a szomszédos Tátika várát ostromolja a török, Rezi kellő védelmére nincs elegendő pénz. Egy 1592-es oklevélben már romként említik. Korábban született olyan döntés, melynek értelmében a kicsiny várat le kellett volna rombolni annak okán, hogy ne juthasson török kézre. De hogy valóban lerombolták-e, vagy egy török támadásnak esett áldozatul, arról a rendelkezésre álló források nem nyilatkoznak kellő biztonsággal.
A várat már nem építik újjá, 1729-ben férfi ágon kihal a Gersei Pethő család, 1741-ben a Festeticsek vásárolják meg a területet a kincstártól, és az államosításokig az ő tulajdonukban marad. 1998-ban omlott le a keleti fal egy része, szerencsére 2000-ben indult konzerválási és feltárási munkák megmentették a teljes enyészettől a romot. ARezi vár szabadon és belépő nélkül látogatható. Nem mindig volt ez így, a közelben állt egy katonai objektum (melynek maradványait mi is tervezzük felkeresni), és pár 10 évvel ezelőtt nem nagyon lehetett a a Rezi vár környékére férkőzni. A rendbe hozott romok szívderítő látványt nyújtanak, igaz a maradványok vad romantikája a rekonstrukcióval elveszett. A környékre nyíló panoráma pazar, a várromok szerelmeseinek kötelező meglátogatni. Jó program lehet egy balatoni nyaralás alkalmával. Az utóbbi időben kialakításra került egy Rezi vár tanösvény is, a romhoz való felkapaszkodás közben megtekinthetők az itt kihelyezett ismertetőtáblák, megismerhető a vár története, a környék élővilága.
Fényképek a Rezi várról 2009 (Márián Gábor)
Déli oldal az egykori bejárattal
Nyugati fal
A lakótorony egykori helyéhez vezető lépcső
Lefedett falrész
A kapuőrző épületek itt még fedetlenül
A keleti kapuőrző épület
A kapu
Szemben hátul állt a lakótorony
Falmaradványok
Falrészek a nyugati kapubástyából
A leginkább ép faldarab
Nyugati fal talán a gyilokjáró illesztékeivel
A nyugati fal
A keleti fal hosszában
Falmaradvány lőréssel
A keleti fal
Blogger árnyékok
Ablakok és zászló
Kilátás a Tátikára
Haláp, Gulács és a Badacsony is látható
Fotók a Rezi várról 2012 (Márián Gábor)
Az egykori bejárat immáron befedve
A bejárat bentről, turistákkal
... és turisták nélkül
Egy faragott kő, talán egy oszlop talapzata
Rekonstruált kapuzat
A kapuvédő épület belülről
Nevezetes várak és távolságuk Rezitől
Panoráma kelet felé
Keleti falszakasz
Nyugati falszakasz
Zászló és kilátás
Falak
Egy zöld gyík, aki a várban napozott
A kép közepén a kis fehér folt a buddhista sztúpa
Rezi várának megközelítése (Google térkép), Rezi vár parkoló
Rezi romjai a Balatontól északra, Zala megyében, Rezi községtől kb. 5 km-re találhatók. Rezi Vár utcájából vezet egy földút a romhoz, nyáron, száraz időben jól járható kocsival. Az első kb. 4,5 km-t meg lehet tenni kocsival, majd le lehet parkírozni (sőt le is kell), és a maradék 500 m-en gyalog lehet tovább folytatni a vár meghódításának útját. A parkoló elég kicsi, főszezonban azért van forgalma romnak. A térképen jelzett két útszakasz nem 100%ban pontos, tekintve, hogy az erdei utat nehéz követni a térképen, de szerencsére az út elég jól ki van táblázva, nehéz elvéteni az irányt.
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minketFacebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.
